Hogyan szüntesd meg a szenvedést?

Ha fontos számodra, hogy kevesebb legyen a szenvedés, hajlandónak kell lenned elpusztítani azt, ami a szenvedést okozza.

 

Mi okozza a szenvedést?

 

A ragaszkodás, például egy személyhez, helyzethez, érzéki örömhöz, tárgyhoz, nézethez, érzéshez vagy gondolathoz.

 

Nem az a lényeges, hogy a ragaszkodás mire irányul - a megléte okozza a szenvedést.

 

Tehát, ha csökkenteni szeretnéd a szenvedést és növelni a mindenre kiterjedő jólétet, akkor el kell pusztítanod a ragaszkodást.

 

A pusztítás nem rossz, hanem egy lehetőség arra, hogy a régi megújuljon.

 

A pusztítás lépcsőfok, amelyre fellépve megláthatjuk, mi jön létre belőle.

 

A pusztítás okozta változásnak sokan azért állnak ellen, mert félnek attól a gondolattól, hogy az életük ezután üres lesz és unalmas.

 

Végül is, hogyan nézhetne ki egy szenvedés nélküli élet?

 

Az emberek a szenvedésre építik életüket, amit anélkül élnek le, hogy ezt átalakítanák magukban, és megtapasztalnák azt a fajta mélységet, amelyre nincsenek szavak.

 

Amit őseinktől tanulhatunk például az, hogyan viszonyuljunk azokhoz az érzetekhez, amiket életünk során tapasztalunk - és melyekről sokszor szívünk szerint: tudomást sem vennénk.

 

Észre kell vennünk, hogy mindenben ott van a szépség, amit csak akkor vehetünk észre, ha úgy döntünk, hogy észrevesszük.

 

Mivel a félelem, stressz, frusztráció és aggódás nem múlik el, hanem átalakul, ezért megemlítendő, hogy mindent képesek vagyunk átalakítani.

 

Például képesek vagyunk megváltoztatni azt, ahogyan az érzetekhez viszonyulunk.

 

A düh, harag, szomorúság, frusztráció, félelem helyébe léphet az elégedettség, nyugalom, boldogság, rugalmasság, és legfőképp annak a bizonyossága, hogy nem vagy egyedül.

 

Használd Folyamatosan az ismeretedben levő eszközöket, bővítsd a tudásod hasznos tanfolyamokon, vedd körbe magad azokkal, akikkel építitek egymást, és ne engedd, hogy a külvilág félrevezessen.

 


 

"Annyira vagyunk bensőnkben elpusztíthatatlanok, amekkora mértékben tesszük ki magunkat újra és újra a megsemmisülésnek." - Pema Chödrön

 
Vissza a Cikkekhez

Komment írása